Rockenbauer Pálra és Szabados Tamásra emlékeztünk!
Ma november 23-án Rockenbauer Pálra a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtőjére és a nemrég elhunyt operatőrre, Szabados Tamásra emlékeztünk.
47 melegen öltözött túrázó indult el Hosszúhetényből, hogy a picit még havas tájon Zengővárkonyba érkezve, Pali sírjánál egykori stábtagokkal és családtagjaikkal is kiegészülve tisztelegjenek és emlékezzenek két nagyszerű emberre.
A sírnál az emléktúrán résztvevők sárga gerberával és főhajtással rótták le tiszteletüket a televíziózás nagyjai előtt. Majd finom zsíroskenyér és forraltborozás közben énekléssel, személyes történetekkel idézték fel Rockenbauer Pál és Szabados Tamás emlékét.
A megemlékezést követően és a zengővárkonyi étteremben elfogyasztott gulyás után, előkerült a projektor és megelevenedett Szabados Tamás alakja, akit sajnos idén már nem a Pali sírja melletti padon ülve hallgathattunk, de így is öröm volt nézni Őt, ahogy mesélt kedvenc helyeiről, történeteiről, emlékeiről. A film címe: A szép csendje – Őszi séta Szabados Tamással.
Köszönjük Katalin Kiss által biztosított virágokat, mellyel hozzájárult az évforduló méltó megünnepléséhez.
November második hétvégéjén egyesületünk tagjai csapatépítő hétvégére érkeztek a Balaton partjára, Tihanyba.
A programunk pénteken kompozással, este közös vacsorával és koccintással indult majd éjjelig tartó beszélgetéssel folytatódott. Szombati tervünk a Tihanyi-félsziget körbe túrázása és kilátópontjainak felkeresése volt. Mivel azonban reggel a szobánk ablakából csak tippelni tudtunk, hogy merre van a Balaton, tudtuk, hogy nem a mai nap lesz az, amikor a félsziget csúcsairól a kilátásban gyönyörködhetünk. Az egész nap kitartó köd ellenére csodálatos túraútvonalon haladtunk végig és fedeztük fel az őszi erdőt. A tájékoztató táblákon elhelyezett képeknek hála, néha sajgott a szívünk, ahogy kilátópontnál csak a tejfehér köd által körbeölelt tájat láttuk. De nem búslakodtunk hiszen a maroknyi csapatunk vidáman, beszélgetve rótta a kilómétereket. Jókedvünk az est folyamán csak fokozódott köszönhetően a házigazdánk által készített finom forralt bornak és vacsorának.
Reménnyel telve keltünk másnap, hátha szerencsénk lesz és a köd vasárnap nem lesz túratársunk, de biztos nem jól reménykedtünk. Reggeli után a balatonfüredi Lóczy-barlangot tekintettük meg külön idegenvezetéssel majd a Balaton-felvidék talán legszebb patakvölgyét a Koloska-völgyet fedeztük fel. A völgy mélyéről a Jókai-kilátóra felkapaszkodva a Balaton panorámáját csodálhattuk volna meg, de itt is minden képzelőerőnkre szükség volt.
A mozgalmas hétvégénket ebéddel zártuk Siófokon és közösen megegyeztünk, ide még visszatérünk, hogy megcsodálhassuk a panorámát amiről most lemaradtunk.
Hálás köszönet Balázs bátyjának és családjának, akik szívesen fogadtak minket vendégházukba és gondoskodtak a túrán elégett kalória és energia pótlásáról.
A mai napon befejeződött Egyesületünk környezettudatos programja, amit a 2024 évre hirdettünk .A program zárásaként kikerültek a madároduk Hosszúhetény Közintézményeibe, az óvodába,iskolába és településünk játszótereire ,parkjaiba. A faanyagot a Mecsekerdő biztosította számunkra, a gyalulást méretre vágást Alics Gábor végezte, egyesületünk tagjai pedig összecsavarozták és lefestették. A kihelyezésben helyi önkéntesek segédkeztek. Az oduk szinte mind örökbe fogadóra találtak,négy odu vár még gazdára, amire itt a bejegyzés alatt lehet jelentkezni! Egy későbbi posztba leírjuk milyen feladatok várnak az örökbe fogadó családokra, megfigyelés, odu takarítás. Mindazoknak szeretném megköszönni, akik segítették a program sikeres lebonyolítását!
Ma lezárult az idei forrástúra-sorozatunk, amelyet a HOTE 2024-ben a Környezettudatosság Évének jegyében szervezett, és nagy öröm volt számunkra, hogy több mint harmincan tartottunk együtt a mai túrán is! Sikondáról indultunk, ahol a túra elején kitűzőkkel köszöntük meg azoknak, akik legalább öt alkalommal velünk voltak, míg a mind a nyolc túrát teljesítők – köztük a „Jolly Joker” túrát is – külön jutalmat kaptak: egy tábla csokoládét és egy kitűzőt, amelyet Baumann József emlékére terveztünk. Fantasztikus belegondolni, hogy ennyi túrán át gyűjthettünk közös emlékeket! Ezeken a túrákon 341-en tartottatok velünk, 148 Km alatt 4180 m szintemelkedéssel 50 forrást látogattunk meg!
Utunk során elsőként a Koponya-kutakhoz érkeztünk, majd Vágotpusztán megkoszorúztuk a Mecseki Láthatatlanok emléktábláját, és érintettük a Lóri-forrást is. A Zsidó-hegyet megkerülve egy olyan keskeny, egyedülálló gerincen, a Kecske-háton folytattuk utunkat, ahol mindkét oldalon mély völgyek nyúlnak, ezzel különleges panorámát kínálva. Innen a Kőfejtő-kúthoz érkeztünk, ahol a homokkőfallal a háttérben, mintha egy kis öbölbe érkeztünk volna, ahol a nap fénye sejtelmes mesebeli tájjá varázsolta a helyszínt. Végül a Bikfa forrást követően, a Bányász forrásnál zártuk ezt a csodás, kalandokkal, extra kihívásokkal, fotózással teli napot.
Köszönöm mindenkinek – a magam és az egyesület nevében is –, aki az év során velünk tartott. Bízom benne, hogy nemcsak számomra, de mindannyiunk számára különleges emlékké váltak ezek a túrák, élmények. Vigyázzunk együtt a forrásokra, hogy még sokáig olthassuk általuk szomjunkat, örömünket lelhessük a szépségükben és épített értékeinkben, méltóképpen tisztelegve elődeink munkája előtt.
Ezeken a túrákon 341-en tartottatok velünk, 148 Km alatt 4180 m szintemelkedéssel 50 forrást látogattunk meg!
