Egyesületünk a mai napon tartotta a már hagyományosnak mondható gesztenyeszüret túráját! A túra Zengővárkonyból indult a patakos-völgy mentén haladva érkeztünk meg első pihenő pontunkhoz Antal-képéhez. Itt a pihenőt kihasználva meséltünk az első erdei üveghutáról ami az alattunk található Réka-völgyben működött a 1700-as évek elején. Innen a Dóri úton folytattuk túránkat, kis kitérővel lementünk a Szép Ilonka kilátóhoz ahol megemlítettük,hogy a szembe levő gerincen Langlöhe az az Hosszú-tetőn található Réka-várban született skóciai Szent Margit. A túránk innentől már Zengővárkony irányába folytatódott, a Kecske-hát gerincén megálltunk még a Legénysírnál. Megemlékeztünk Szegedi Lászlóról aki a szerelméhez sietett és a szerb határőrök 1919-ben agyonlőtték. A Kecske-hátról leereszkedve megérkeztünk Zengővárkony szelídgesztenyésébe, megcsodáltuk a háromszáz éves gesztenyefát ami 2017-ben az év fája volt. Kicsivel lejjebb már házigazdáink vártak rőzselángon cserpenyőben sült friss gesztenyével. Jól esett a szelídgesztenyefák árnyékában elücsörögni, elmélázni és gesztenyét fogyasztani. Innen egy rövid sétával érkeztünk vissza túránk kiindulási pontjára.
Nagy öröm volt, hogy rég nem látott túratársak mellett új túratársak is csatlakoztak hozzánk, és az egész túra vidám, jókedvű légkörben telt. Igazi túrázóidőben haladtunk, kellemes tempóban, mindenki gyönyörködhetett a gyönyörű panorámában és a természet szépségében. Az átkeléseknél pedig nemcsak összefogásra, hanem balettáncos mozdulatokra és gátfutó tudásképességre is szükség volt.
Megálltunk az Orfűi tavaknál, köztük a Herman Ottó-tónál és a Kovácsszénájánál is, ezt megelőzően a Napszentély-kilátót is útba ejtettük, a Füstös-likakat pedig messziről figyeltük. A gáton fogyasztottuk el a tízórainkat, Kisbodolyában pedig egy nagyobb ebédszünetet tartottunk, aztán újra nekivágtunk az emelkedőknek.
A piros négyzet jelzés mindannyiunkat megmosolyogtatott , és szembeforgalom is akadt – így kiderült, milyen állatok hagyták nyomaikat az útvonalon.
Gyönyörű kilátás, jó hangulat, közösségi élmény – pont olyan túra volt, amilyet szeretünk.
Várunk mindenkit szeretettel a következő alkalommal is, részletek a Facebook-csoportban!
Lassan búcsút int a nyár, de mi nem búslakodunk – hiszen új túrák várnak ránk!
Ma Zengővárkonyból harmincan indultunk útnak, hogy meghallgassuk az erdő legkülönlegesebb „koncertjét”: a szarvasbőgést.
Útközben érintettük a Legénysírt, megmásztuk a legendás Réka-várat – azt hittük, ezzel kipipáltuk a szintemelkedést, de túravezetőnk másképp gondolta. Az utolsó kaptatón Feri buzdítása („Puhányok, nyavalyások!”) segítette át a csapatot a nehézségeken.
A Szép Ilonka-kilátónál természetesen elkészült a közös fotó is – mert hát ha nincs kép, nem is volt túra!
Volt részünk magasságban és mélységben, szuszogásban és nevetésben. Az erdő pedig külön műsort adott: a gímszarvas bikák bőgése végigkísérte az utunkat, és olykor még egy-egy kíváncsi szarvast vagy őzet is sikerült megpillantani.
Remek társaság, gyönyörű útvonal és jó hangulat – így indult az ősz a HOTE-val!
Egyesületünk első családos éjszakai túráját idén nyáron a Kelet-Mecsek gyönyörű Hidasi-völgyében szervezte meg, ahol Soma és Bodza manók nyomába eredtünk.
A 9,5 km-es, könnyű útvonalon 37 lelkes résztvevő, köztük sok kicsi és nagy felfedező és egy lelkes kis négylábú járta be az erdőt fejlámpákkal és elemlámpákkal felszerelkve.
A tematikus túra során a megismerkedhettünk a turistajelekkel, a természetvédelem fontosságával, valamint a helyi növény- és állatvilággal
Kicsik és nagyok egyaránt lelkesen és kitartüan teljesítették a túrát, sok közös élménnyel és emlékkel hazatérve
Bízunk benne, hogy a következő kalandunkon is sok ismerős és új arcot köszönthetünk, hiszen az erdő és a manók mindenkit visszavárnak!
E kirándulásunk a Hegyen-völgyön nevet kapta, hiszen keresztül szeltük a Kelet-Mecseket.
Ezúttal Nagymányokot kötöttük össze Hosszúheténnyel.
9 óra 28 perckor Hetényből induló buszon volt csipet-csapatunk, mind a 22 fője és az Egregyi-völgyön végig buszozva értük el kiindulási pontunkat Nagymányokot.
Csodás nyári időben, lágy szellőtől kísérve, felhőmentes, zavartalan kék ég alatt haladtunk mindvégig. A piros keresztet követve sokáig meneteltünk felfelé a Pásztor-hegyet érintve egészen a Kecskehátig. Legelők, szürkemarhák a távolban, árpa föld és mozaikos táj volt az útitársunk. Rátérve a Piros sávra majd a Kék négyzetre ereszkedtünk be Óbánya központjába,ahol a kocsmában üdítővel, sörrel meg még egy sörrel , meggysörrel, fagyis kávéval frissítettünk és pihentünk. Innen a Döngölt-ároknak nevezett Üvegesek -útján kapaszkodtunk fel az Ötös-úti kunyhóhoz egy csapatfényképre! Némi tanácskozás után, a tervezett útvonaltól eltérve, úgy döntöttünk, hogy jelölelten úton folytatjuk kirándulásunkat egészen a Somos-hegy alá, ahol ismét a Kék négyzetet követve, lefelé sétálva érkeztünk meg a Réka-kunyhóhoz egy kis erőgyűjtésre az emelkedő előtt.
A Bodzás-völgyön fel, Rallys autókat elengedve, a Zengő-kőnél egy rövid, ám annál inkább pulzust emelő, meredek szakaszon tértünk rá a HOTE által frissen festett Sárga sáv szakaszára. Innen már csak ereszkedve követtük cipőnk orrát, ami a sárgáról letérve a Zarándok-kút felé vitt minket. Itt ismét jelöletlen úton, a Hosszúhetényi Ősbükköst érintve érkeztünk meg a Szentlászlói-völgybe ,a Kőmorzsoló óriás szobrához. Újabb csapatfotó készült az óriás ölelő karjaiban és innen egyenes út vezetett célunkig, Hosszúheténybe.
